“Egy őszi napon Babóca, a katicalány szilvás gombócot főzött és meghívta a barátait ebédre.”
Ezt a mondatot az utóbbi időben túl sokszor hallottam, ugyanis családunk legfiatalabb tagja erős függőségbe került a Bogyó és Babóca meséktől. De a kétévesek ópiuma nekem méreg, mostanában kezdek fura tüneteket észrevenni magamon, néha hétpettyes katicának érzem magam, minden ok nélkül táncra perdülök örömömben és minden mondatom végére odabiggyesztem, hogy “jelentette ki”, vagy “tette hozzá”.
De végülis nem az én tüneteim számítanak, majd jó pénzért kikezel ebből egy pszichiáter, a lényeg az, hogy a mese miatt szilvás gombócot kellett csinálni, mert ugye, amit a bogárkák esznek, az csak jó lehet. A probléma ott van, hogy nem tudok szilvás gombócot csinálni, ezért átmentem Anyuhoz, aki tud és ketten megcsináltuk.
Előre szólok: ez nem egy nyári étel, Babóca is egy őszi napon készíti, nekünk viszont nem volt más választásunk, egy szép júniusi, nagyon meleg napon csináltuk meg, mert nagy volt rá az igény. Anyukám szerint (és neki mindig igaza van) jobb, ha tényleg ősszel csináljuk, mert egyrészt akkor érik a szilva, másrészt pedig öregkrumpli kell a tésztába és nem új.
Most viszont nyár van, így a szilva a fagyasztóból jött, a krumpli meg új volt. Azért így is jó lett:)
Hozzávalók kb. 12 gombóchoz:
- 3 nagy krumpli
- 10 dkg vaj
- 20-25 dkg liszt
- csipet só, csipet cukor
- 12 szem magozott szilva
- fahéj, cukor
Hozzávalók a morzsához:
- 25 dkg zsemlemorzsa
- 10 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- őrölt fahéj
A krumplit meg kell hámozni, kockára vágni és enyhén sós vízben megfőzni. Amikor puha, leöntjük a főzővizet, beletesszük a vajat és összetörjük, mintha krumplipürét csinálnánk.
Ha kihűlt, akkor egy tálba tesszük, megszórjuk a liszttel és összegyúrjuk. Ezután következik a rutintalan háziasszonyok számára legidegesítőbb párbeszéd:
- És mennyi lisztet tegyek bele?
- Amennyit felvesz.
- Köszi a segítséget.
A végeredménynek egy rugalmas, nem ragacsos, jól nyújtható tésztának kell lenni.
A tésztát belisztezett gyúródeszkára tesszük és kisujj vastagságúra nyújtjuk, aztán nagyjából 12 egyforma négyzetre vágjuk.
A szilvát kimagozzuk, a mag helyét egy kiskanál fahéjas cukorral töltjük meg.
Minden négyzet közepére jön egy szilva.
A két ellentétes oldalt a szilva felett becsippentjük, aztán a másik oldalt is, olyan lesz. mint egy kis batyu.
Végül gombócot formázunk belőle.
Egy nagyobb serpenyőben megolvasztunk 10 dkg vajat és beleszórjuk a zsemlemorzsát, amit kis lángon szépen megpirítunk, majd a legvégén beletesszük a cukrot és a fahéjat is, majd lezárjuk a lángot.
Egy nagy lábasban vizet teszünk fel és amikor már nagyon forr, akkor beletesszük a gombócokat. Figyeljünk, mert amikor feljönnek a víz tetejére, akkor már csak 4 percet kell várni és ki lehet őket szedni, bele a morzsába. Megforgatjuk, lehet enni.
A maradék tésztából nudlit készítettünk. Egy nagy tészta hurkát kell csinálni, felszeletelni késsel kisujjnyi darabokra és ezeket kézzel kisodorgatni.
A nudlikat a gombócok után főztük meg, és ugyanúgy a morzsába forgattuk.
És a tanulság: a szilvás gombóc nyáron is isteni, de nem szabad túl sokat enni belőle, mert úgy járunk, mint a mesében a kisbogarak, akiket Bagoly doktor három napos diétára ítél.
Ja, és a gyerekeknek egyébként nem ízlett:)