Van az a mondás, hogy „ha előre lennék olyan okos, mint az anyósom utólag….” Valahogy így voltunk mi is ezzel a pizzasütéssel. Az első kísérlet csúfos bukás lett, de nem adtuk fel, így ez lett a jutalmunk:
Ott kezdődött az egész, hogy az OUTDOORCHEF Chelsea 570 grillhez kaptam egy pizzasütő követ, amit természetesen ki kellett próbálni. Mivel eddig minden, amit a grillre tettem – hús, desszert, köret vagy bármi - nagy sikert aratott, egy egészen nagy társaság jött össze, hogy hogy megkóstolhassák a grillpizzát. Hát, csalódniuk kellett…
Bár egy darabig jól haladtunk:
- a tészta szuper volt, vékonyra nyújtottuk, megpakoltuk minden jóval
- a grillt a pizzakővel együtt felfűtöttem 340 fokra.
Azonban rövid idő alatt a következő dolgokra jöttünk rá:
- nem tudjuk rárakni a tűzforró kőre a pizzát, mert nincs pizzalapátunk vagy bármi hasonlónk
- ha kisebb méretű pizzákat csinálunk, azokat se nagyon lehet égési sérülés nélkül „rádobni” a forró kőre
- ha kivesszük a követ, és hagyjuk, hogy lehűljön, akkor ugyan rá lehet tenni a pizzát, azonban így a tészta menthetetlenül és ehetetlenül ráég, ráragad a kőre
- nem, nem érdemes a követ belisztezni, mert az is ráég
- nem, beolajozni sem érdemes
Szóval röpke másfél óra szarakodás után, amikor már a grill hőfoka is a jóval kevesebb volt az ideálisnál, rá kellett jönnünk, hogy a maradék pizzatésztát jobb lesz megsütni a kerti kemencében.
De éreztem, hogy nem szabad feladni, ezért kiolvastam az internetet és az egyértelművé vált, hogy a lisztezés és az olajozás tévút, ahogyan a hideg kőre helyezett tészta is. Forró pizzakő és egy kukorica vagy búzadarával meghintett pizzalapát kell…. Na, ez utóbbi nekünk pont nincs, úgyhogy itt jött a kreatív megoldás, ami végül a siker kulcsa lett: a SÜTŐPAPÍR.
Nézzük a második próbálkozást:
- a tésztát Limara receptjével készítettük, közel 1 kg lisztből, amiből 8 pizzát csináltunk
- a tésztákat rétesliszttel meghintett (nem volt daránk) sütőpapíron nyújtottuk, volt, amelyiket kézzel, volt, amelyiket nyújtófával
- a paradicsomszószba tettünk hámozott paradicsom konzervet, sót, borsot, fokhagymát, olívaolajat és bazsalikomot
- a feltétet mindenki saját ízlése szerint pakolta
- bemelegítettük a grillt 340 fokra, a pizzakővel együtt, és tádám rátettük
Ez lett az eredmény:
Meg például ez:
Az elsőnél még bizonytalanok voltunk, így azt túlsütöttük, de aztán már mértük az időt, így kiderült, hogy a tökéletes pizzának 5 perc 10 mp kell. Ennyi idő alatt a sütőpapír is megbarnul, de még egyben marad. A végére már mérséklődött a hőfok, de 280 fokon is nagyon szépen sültek a csodálatos, vékonytésztás igazi grillpizzák.
A tanulság pedig „Oravecz Gasztrogarázs Nóra” nyomán annyi: a jó megoldás mindig onnan jön, ahonnan nem számítasz rá (a konyhai alsó fiókból).
